STONES THROW SZERDA

A Bay Area és a Stones Throw / STH1-100 // STH2003

Hát igen, az eddigi Stones Throw Szerdákból még nem teljesen derült ki, hogy a Stones Throw miért több, mint egy átlagos, független hiphopkiadó, avagy hogy miért nem csak egy hiphopkiadó. Ebből a bejegyzésből sem derül ki, hiszen a legelején tényleg csak a rap meg a bít volt, és amiről most szó lesz, az a kiadó harmadik megjelenése. Ez a Homeliss Derilex és az STH2003!

Okés, egyszerű hiphopkiadónak tűnt a Stones Throw, de azon belül nem egyszerűen a nyugati part, hanem Kalifornia, és azon belül is konkrétan a San Francisco-öböl hiphopkiadója volt. Aki ebben a korai periódusban itt bítet bütykölt vagy mikrofonba magyarázott, annak a Bay Area volt az otthona. Ezzel persze nem valami új dolog letéteményesei voltak, hanem inkább egy régi hagyomány ápolói, hiszen ahogy ennek a cikknek a címe mondja: The Bay Area Was Hip-Hop Before There Was Hip-Hop.

Ahogy egyre inkább belebonyolódok az STH 1-100 történeteibe, úgy bonyolódok bele egyre inkább a Bay Area színterébe, de ahelyett, hogy megbombáználak titeket csomó névvel, inkább mutatom a KQED óriási összeállítását; a helyi közszolgálati csatorna ugyanis tavaly tonnányi cikkben dolgozta fel az öböl menti hiphop történetét.

Akit ennél is jobban érdekel a történet, annak ajánlom a History of the Bay Podcastet, amiből most azt az epizódot mutatom csak, amiben az Architect (olykor G-Luv) nevű arc a főszereplő. Ő a Homeliss Derilex zenei producere, valaki, aki végignézte a Stones Throw indulását, és ez számomra is újdonság volt: valaki, aki még Coolio első lemezén is dolgozott.

The Architect a producer, az mc pedig az a Grand The Visitor, aki még a Stones Throw előtt csinált egy maxit Peanut Butter Wolffal, de az egy angol címkén jött ki, 1996-ban. (Abból a lemezből még mi is tudtunk rendelni a boltba 2001-2002 körül.) Amíg Architecht több Stones Throw lemezen feltűnt a folytatásban, addig Grand nem annyira, és bár nem pörgeti rosszul, azért tényleg nem ő a legpengébb rappel a kiadó történetében.

Nekem, főleg ebben az időben, jobban csúszik a “B” oldal, az Operations, de az “A”, a Cash Money az, amit még J Dilla is mintázott, igaz, nem az egyik kifejezetten extra zenéjében. És mondjuk ebben a számban vannak olyan szövegek, mint:

Everybody got dreams of making cash money
They have a mansion and a yacht, they drive a 190E

Ahogy ez a maxi bármelyik hasonló, korabeli kiadó lemeze lehetne, úgy a borító is egy átlagos látványvilágot hoz; Jeff Jank csak később vette át az irányítást. Viszont ez a Stones Throw maxi talán az egyetlen, aminek a (hátsó) borítóján olvasható, hogy “Allahu Akbar”. Ez más hiphop kislemezeken nem ritka, itt még nem találkoztam vele, és az is lehet, hogy csak nekem érdekes.

Shalom, Salam, Salut, jövő héten folyatjuk!